A hely megtervezése

Hogy mi köze a hely megtervezésének a tisztításhoz?

Nagyon is sok köze van, ugyanis már a teknősök helyének tervezésénél figyelembe kell venni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy az akváriumot időnként teljes egészében ki kell takarítani! Egy teknősös akváriumban nagyságrendekkel sokkal több salakanyag, és egyéb maradvány termelődik, mint egy halas akváriumnál, és mindent a legjobb szűrők sem képesek kiszűrni a vízből minden honnan. Márpedig egy akvárium takarítása nem kis feladat, érdemes felkészülni rá legalább lelkiekben már a tervezésnél, főleg, ha nagyobb méretű akváriumról van szó. Nem mindegy, hova tesszük, hogy tudjuk mozgatni, hogy tudunk bele férni, hogy tudjuk a vizet kivenni belőle, és utána betölteni a frisset. És nem csak a vizet kell kivenni belőle, amit adott esetben egy egyszerű slaggal meg tudunk oldalni, de a szereléket, és az esetleges építményt is ki kell szedni egy takarításkor, ha szeretnénk alapos munkát végezni. És utána vissza is kell rakni mindezeket, vissza állítva lehetőleg az eredeti elrendezést. Három nagyon fontos dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: A vízi teknősök egy része a világ legaktívabb "lakberendezői". Mennek a víz alatt, mint a buldózer, és ami nincs "lebetonozva", azt törik, döntik, adott esetben arrébb viszik. Ezért lényeges, hogy már a tervezéskor gondoljunk arra, hogy ha átrendezik egy idő után azokat a dolgokat, amiket az akváriumba szántunk, akkor is még könnyen elérhetők, kiszedhetők, takaríthatók legyenek. Alaposan meg kell tervezni, milyen díszítést, vagy építményt fogunk benne elhelyezni, hova, és hogyan erősítjük fel, hogyan lehet majd lebontani úgy, hogy vissza is rakható legyen takarítás után. Lényeges még a díszítések, és/vagy építmények formálya, ugyanis a vízből nagyon sok üledék tud lerakódni egyes helyekre, zugokba, ahol aztán egy idő után fel is gyülemlik, és nem biztos, hogy szép látvány lesz. A berendezéseket, és az egyéb általunk kitalált dolgokat úgy kell elhelyezni az 1. pont figyelembe vételével, hogy az majd takarításkor könnyen kiszedhető, és ugyanígy könnyen vissza helyezhető legyen, lehetőleg az eredeti állapotukba. A teknősök egy környezetet szoknak meg, az életterüket. De ha időnkét áttervezzük, átrakosgatjuk, átvariáljuk, minden egyes ilyen műveletet stresszként élnek meg, és minden alkalommal napok kellenek ahhoz, hogy az "új" helyet megint megszokják, "belakják".

Mikor takarítsuk ki alaposan

A teknősök akváriumát időnként akkor is érdemes kitakarítani, ha még tisztának, szagtalannak találjuk a vizüket. Ezt a tisztítást akkor is érdemes elvégezni, ha egyébként jól működik a szűrőnk. Természetesen ilyen esetben ennek a gyakorisága jelentősen kevesebb, előfordulhat, hogy fél évente - évente csak egyszer válik szükségessé. Abban az esetben viszont, ha a vizük piszkos, esetleg algás, vagy szagos lesz, mindenképpen érdemes nekiállni, és alaposan kitakarítani a helyüket. Tapasztalat szerint az ilyesmi akkor válik szükségessé akár hetente is, ha nem használunk szűrőt, vagy a szűrő nem megfelelő, vagy a szűrőt nem takarítjuk megfelelő indőnként, így az nem tudja a feladatát ellátni. A helyük takarításakor, erre az időre vegyük ki az ékszerteknősöket, és tegyük más, biztonságos helyre. Ha mást nem találunk, egy tiszta, üres doboz is megteszi. Sokan, és sokat vitatkoznak azon is, hogy a teknősünket etetéskor szoktassuk hozzá, hogy egy külső edényben egyen. Itt nem megyek bele ebbe a témába, mindenki döntse el megítélése, véleménye szerint. De egy biztos, tapasztalatból tudom, hogy egy akváriumban történő etetés mindig magával hordozza a nagytakarítás esélyét. Valamint minden kis vízbe kerülő, és valamelyik zugba bekerülő ételdarabka legalább is a vízcsere szükségességét jelentősen lerövidíti. És egy szépen berendezett teknős akváriumban "csak egy vízcsere" rendszerint elpazarolt munka, idő, és felesleges pénzkidobás (vízdíj). Ugyanis ha be van rendezve az akvárium, és szükségessé válik a vízcsere, ennek az oka a résekbe, kövek közé, egyéb helyekre elbújt bomló anyagok jelenléte. És attól, hogy a vizet kicseréljük, nem sok értelme volt, mivel ezek a bomló részecskék ugyanott maradtak, és így a friss vizet sokkal hamarabb ismét tönkre teszik. Érdemes megfontolni, és nagyon ajánlom, ha már egyszer a vizet cserélni kell a teknősnél, akkor ne csak a vizet cseréljük, hanem egy nagytakarítást is végezzünk el. Mindenképpen megéri még akkor is, ha ez több munkával, több idővel jár.

Fontos megjegyeznem:

Az ékszerteknősök a takarítás idejét kényelmesen kibírják víz nélkül egy védett helyen, mondjuk akár egy kartondobozban is. Nem kell erre az időre fürdőkádba, vagy egyéb vízzel töltött edénybe tenni!

A legfontosabb, és nagyon ajánlom, hogy ne használjunk semmilyen vegyszert (vízkőoldó, mosogató szer, hypo, stb.) Bármennyire is átöblítjük utána a helyüket, valamennyi kis maradék mindig ott marad. Ezeknek a vegyszereknek az alkotóelemei eredeti élőhelyükön nem találhatók meg. Bár ilyen kis mennyiségre általában immúnisak rá az ékszerteknősök, de sose lehet tudni, melyik ékszerteknős éppen mire érzékeny. A vegyszeres tisztítást csak abban az esetben tudom ajánlani, hogy ha az ékszerteknősnek már az orvos által megállapított olyan (esetleg fertőző) betegsége van, mely az ilyen alapos takarítást indokolná. Ekkor viszont nagyon gondosan, többször is öblögessünk el minden (pld. főleg a szűrőt, a nagyobb aljzatköveket akár külön-külön is, stb.). Normál takarításnál, vízcsere előtt keményebb ecsettel, körömkefével a napozón, az akvárium oldalán, egyéb elérhető helyeken a lerakódásokat letakaríthatjuk. Egy ilyen takarítás alkalmával bátran fogjuk meg az ékszerteknőst, és puha ecsettel, vagy kefével tisztítsuk meg a hátpáncélját. Sok "szmötyit" takaríthatunk így le, mely a vízben rátapad, és az esetleges "napozás" alkalmával rászárad a hátpáncélra. Az ecsetet, kefét használjuk a berendezések tisztításánál is. A szűrőbetétet jó alaposan mossuk ki tiszta, folyóvízben.

Pár egyszerű tipp a takarítással kapcsolatban:

• A takarítás után, öblítés előtt érdemes a nedves szivacsra egy kis ételecetet önteni, és ezzel az akvárium, akvaterrárium oldalát, alját, és egyéb elérhető részeket áttörölni alaposan. Ez főleg abban az esetben ajánlott, ha egyébként hajlamos valami miatt a víz az algásodásra. Bár van, aki nem nagyon szereti az ecet szagát, de azért hagyjuk egy kis ideig így az alapos öblítés előtt.


• A szivattyú kiömlő részének a burkolatát levéve általában ott találjuk a lapátkereket. Ezt óvatosan csipesszel húzzuk le a tengelyről. Kézzel nem mindenkinek sikerül, mert kicsit a hely, és a lapátkeréken lévő tömb jó erős mágnesezettségű. Ha sikerült levenni, körömkefével takarítsuk meg. A helyét ecetes mosogatószerrel takarítsuk ki. Jó segítség az üzletekben kapható "üvegtisztító kefe", melyet láttam már 1 cm-es átmérőben is. Ezzel kényelmesen beférünk, jól ki tudjuk takarítani, majd jöhet egy alapos öblítés.


• Nagyon jól lehet az ilyen takarításokat, főleg az utolsó öblítést végezni kerti csapnál, vagy panelba, emeletes házba, a fürdőszobába. Nagyon jól, és alaposan tud takarítani a zuhanyrózsa is.


• Megfelelő mennyiségű víz nélkül soha nem próbáljuk ki egyik felszerelés működését sem, főleg a vízfűtőt!


• Mikor kész vagyunk, rakjunk vissza mindent, lehetőleg ugyanabban az elrendezésben, majd töltsük fel vízzel. Fontos, hogy közel megfelelő hőfokú vizet tegyünk bele, ne kelljen várni órákig, míg a vízmelegítő fűtésével elérjük a kívánt hőfokot.

Ezután indítsuk be a fűtő-szűrő rendszereket. Ha minden jól üzemel, a vízhőfok is megfelelő, teknősünk mehet vissza a helyére. Ilyenkor érdemes egy kis nasit adni valamelyik kedvenc kajájából, ami akkora falat, hogy egyben le tudja nyelni, és így nem piszkítja be egyből a friss tiszta vizet.

Amihez viszont ajánlott használni vízkőoldót, az az automata vízfűtőnk!
Adott esetben az üvegére nagyon rá tud gyógyulni a vízkő, rendszerint nagyon nehéz leszedni. És minél jobban dörzsöljük, kaparjuk, az üvege annál könnyebben el tud repedni, vagy akár el is törhetjük egy idő után!

Keressünk az üzletekben 1 literes, fehér kerek műanyag flakonú sima vízkőoldót. A takarítás elején, mikor kivettük a szerelékeket, csavarjuk le a kupakját a flakonnak, és a vízfűtőt egyszerűen csak dugjuk bele. Arra azért figyeljünk, hogy mennyi van benne, mert ha nagyon tele van töltve, kifolyhat a vízkőoldó! Elsőre csak óvatosan helyezzük bele, általában nincs annyira teletöltve, hogy kinyomja. A flakon nyílása akkora, hogy még a 100 W-os vízfűtő is kényelmesen belefér, viszont a végén lévő műanyag burkolat már olyan vastag, hogy az nem fér bele. Csak az üveg rész fog a vízkőoldóba érni. Tegyük biztonságos helyre és nyugodtan ott hagyhatjuk, amíg az akváriumot takarítjuk. Mire kész vagyunk a takarítással, csak vegyük ki a flakonból, folyó víz alatt szivaccsal kicsit dörzsöljük meg, és alaposan öblítsük le. Olyan lesz a vízfűtő, mintha most vettük volna, bármennyire vízköves volt. Ezt a flakont egyszerűen tegyük el hűvös helyre, és ugyanígy jó lesz a következő, azután következő, stb. takarításkor.