Régóta használok már "mai" BIO, vagy a nagyszüleinktől tanult házi módszereket.
Én az idők folyamán egy dolgot megtanultam, ezek a szerek többnyire jók, csak több alkalommal meg kell ismételni.

Neem olajat még nem használtam!
De van egy olyan gyanúm, hogy a nemtetszők vagy nagyon türelmetlenek, és azonnali megoldást keresnek, minden más megoldás "sz@r".
Vagy amolyan "fotel-forradalmárok" valamelyik lakótelep 5. emeletéről, és már valahol olvasták (talán a Facebookon), hogy van ilyen.

Hagyományos lakóövezeti konyhakertben szerintem nem annyira drága, bár nem is olcsó.
És kétségtelenül nem mindegy, hogy 200 m² a konyhakerted, vagy 1 hektáros.

Szép lenne, de konkrétan a Neem olaj amit a végén említ hogy használ, na az valami homeopátiás szer, nekem úgy jött le amikor olvastam, hogy nem jó, de legalább drága.

Volt egy kis szabadidőm, elkezdtem olvasni a Ghaia kertje című könyvet.
Itt egy cikk a témában, amin elgondolkodtam.
https://ng.24.hu/tudomany/2021/06/10/az-invazios-novenyek-sikerenek-hattere/
Azt írja a könyv, hogy ahol a természet rendje felborul, ott jelennek meg az ,,inváziós fajok''. Az őshonos fajok feltételei nem adottak a továbbiakban, a természet meg helyre akarja hozni az ember hibáit. Tanulni lehet, ha megértjük miért az az idegen növény jelent meg a területen, ami. Ez amúgy őshonos fajokra is igaz, vannak olyan fajok, amik valaminek a hiányát, vagy túlzott jelenlétét jelzik.
Azaz ha valamiből sok van, akkor az a növény jól érzi magát, ideálisak a feltételek, pl. köves, homokos a talaj. Na most ebben a példában ezen nem nagyon lehet változtatni, ezért tudd meg mire jó amiből sok van, és használd azt, állj rá annak a termesztésére. Ez egy nagyon jó elv, ami mellesleg közösségfejlesztő is, hiszen beindul a cserebere.
Jó érv, miszerint ahol nem avatkozik be az ember, ott az inváziós fajok sem jelennek meg olyan könnyen, maximum a terület határán.
Az időjárás ugyan ez, a bolygó helyreteszi magát, majd amikor az ember életfeltételei már nem lesznek adottak.

A telefonomon levo allandoan frissulo Agromedium alkalmazas is III. kategoriajunak irja. Meglepo volna ha II-es lenne. Valami felreertes lehet....

Újra kapható a kis kiszerelésű NeemAzal-T/S . Minap láttam a gazdaboltban. Mondjuk azon most meglepődtem, hogy II. kat., mert a boltban ezt nem mondták.
Mindegy, úgyse vettem.
Nem mellesleg a még érvényben levő Engedély okirata szerint szabadforgalmú... Honnan vették a II. kategóriás korlátozást?

A kezelés eredményes volt, a levéltetvek döntő többségének már csak az aszalódott maradványai találhatók a levélfonákon. Néhány élőt találtam, azokat elintézi a következő akció.

Én azt figyeltem meg a Camone paradicsomon, hogy igen ellenállóak a gombás betegségekkel szemben is, és a poloskával szemben is.
Persze nem elhanyagolt körülmények között ....

Pár éve nálam, is volt "poloska invázió", de a Camone, és a Somoskői tájfajta koktélon nem volt szinte egy darab sem.
Csak tippelek, hogy ezeknél a teljes érés előtt keményebb a külső héj.
Egyébként a Camone nem "cirmos". Az már vagy keveredés, vagy más fajta mag volt ...

Köszönöm a receptet. Erről jut eszembe, hogy a már kiültetett paradicsomokat is megkínáltam (azok a bizonyos magoncok, itt-ott már van némi zöld termés,
ebből gondolom, hogy a tavalyi tarka-barka, cirmos fajta utódai - Camone, ha minden igaz).
Nem tudom, hogy nagyjából milyen arányra jön ki az oldatod, nálam a jól bevált 1,5 - 2 % van alkalmazva.
Ha jól emlékszem, a gyengébb kártevőket (mondjuk a rózsán levő tetveket) az 1 % is viszi.

Én mindig szappant (régi, hagyományos mosószappant) használok.
Este lereszelek egy jó adagot (pár evőkanálnyit) egy kis műanyag edénybe.
Azt feltöltöm (nem csurig!) vízzel, kicsit megkevergetem, majd ott hagyom.
Másnap reggel-délelőtt még jól megkevergetem, aztán teaszűrőn beleöntöm a permetezőbe (5 literes kis házi).
És adok hozzá egy-két evőkanálnyi 20%-os ecetet.
Egy jó pár hétig, időjárástól függően több, mint egy jó hónapig nincsen gondom a tetvekkel, és azt a részt egy jó ideig a hangyák is elkerülik.

A paradicsomnál meg 1 liter 2,8% - 3,5%-os tej és 4 liter víz a permetezőben, amikor már szép nagyok a paradicsom tövek.
Ezt május végétől az esős időszakokat kivéve nagyjából két hetente megteszem.
Szoktam néha egy-két evőkanálnyi keserűsót is bele tenni ( hasznos a leveleknek, ami meg lecsöpög, a földből fel tudja szívni a gyökéren keresztül).
Nálam évek óta nem volt gombás a paradicsom.

Persze, hogy ez másnál hogy válna be, azt nem tudom, de nálam működik.

Némi tapasztalatról olvashattok az elmúlt évek hozzászólásaiból a keresőt használva. Csak azoknak írom, akik még nem próbálták ezt a lehetőséget.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lehetne vele további kísérleteket folytatni.
Én azért ma este megejtettem az első általános szappanos kezelést... Kevés kivétellel (pl. a nagy Jonagold): kajszik, szilvák, meggyek, alma, rózsa (ez konkrétan tetves).

Íme a lőlap:

Nem biztos. Le kéne tesztelni.

Nézd csak meg, mit ajánl az általad belinkelt oldal permetszer készítéshez az olajhoz:


1 liter 1 %-os oldathoz
10 ml neem olaj
2-4 ml szappan vagy 2 ml Rimulgan emulgálószer
1 liter meleg víz
Ötletek a neem olaj növényvédőszer elkészítéséhez

Melegvízet használjon, ha lehetséges.
Először a szappant oldja fel a melegvízben! (Rimulgan esetén a vizbe öntheti a 20 vagy 40 ml emulgátort.)
Lassan és folyamatosan keveréssel adja hozzá az olajat.
Ha az olaj nehezen oldódik, használjon több szappant vagy mosószert.
Nagyobb mennyiségnél előre keverje össze az olajat és szappant kevés

Szóval a szappan vagy mosogatószer az olaj nélkül ugyanazokat tudja ebben a mennyiségben szinte,
amit az olajnak tulajdonítanak.

Annyi igazság van benne, hogy a mosogatószert is megeheted ilyen alapon. Mellesleg van amiben több természetes citrom van, mint a citromlében
Azzal azért vitatkoznék hogy nem ér semmit. Csak nem hat azonnal, és be kell tartani a játékszabályokat. Gyenge talaj és növény esetén biztos nem hatnak. Ha megfelelő módon fel vannak erősítve a növények, tápanyagban dús, egészséges, élő a talaj, akkor az egyensúly szépen lassan akár bio cuccok nélkül is beáll. Lehet ez 10 év is, csak ezt sokan elfelejtik.
A levegőben szálló por x km-re jut el, elvileg a biogazdaságok is szigorúan vannak szabályozva, mekkora az a távolság, amin belül nem lehet hagyományos gazdálkodást folytató. A talajvíz is szennyezett, de már az esővíz is. Most a mikroműanyagok a divat. Még a helyesírás-ellenőrző sem ismeri, annyira új

Én meg inkább "mosogatószereket" használok, mint ezeket a "bio-cuccokat".
Mellesleg a mostani permetezőszerek nagy része is már "BIO".
Rohadt drága, és semmit sem ér.

A permetező szerekből csak annyit kell(ene) használni, amennyi éppen szükséges, és nem locsolóval öntözni a talajra.
Vannak (még - meddig?) egy-két permetező szerek, és van egy-két házi praktika, ami nálam bevált.
Én azt használom, és baromira nem érdekelnek a "kiskerti bio-szarságok".

A levegőben szállongó por tele van mérgező anyagokkal, különböző szerekkel.
Ezek letelepszenek a növények leveleire, bemosódnak a növények talajába.
Egy részük fel is szívódik vagy a levélen keresztül, vagy a gyökérzeten keresztül a növénybe.
Most akkor ez mitől is BIO ??

Én pl. a szöcskét nem tartom veszélyesnek. Azzal tesztelték.
Az a baj a nettel, hogy akármi jöhet. A tv reklám is ugyan ez, csak a nagyon durva átveréseket kiszűrik.
Van akinek amúgy bevált ez a szer, azt mondja.

Ja, másik. Mosogatószer, mint bio cucc. Hááát... nem használnám.

1. Rohadt drága.
2. Ugyanúgy a fele sem igaz a leírásnak, mint minden más szernél, pl. ha visz, akkor mindent visz, ha nem akkor semmit.
3. Egy jobbféle mosogatószer szinte ugyanezt tudja, mint permetezési segédanyag.

Erről mi a véleményetek?
https://www.jomtom.hu/neem-olaj-a-termeszetes-rovaroloszer

Igen, ezt tudtam. Permeteztem is ma este, bár erős volt bennem a kíváncsiság, hogy mi lenne, ha csak a csapdára hagyatkoznék, elvégre mégiscsak gyérít valamennyit ... baby-lon lebeszélt róla, joggal.
"marad néhány a lányok kergetésére is" - ez tetszik!

Tudom kissé elszomorítalak, de amik a feromonra mennek, azok mind fiúk. A baj az, hogy nem minden fiú megy oda, marad néhány a lányok kergetésére is.

A feromonos csapda, tulajdonképpen a rajzáscsúcsot mutatja meg, ha minden nap megszámolod a fogást,vagyis azt, hogy mikor kell permetezni .

Nálam rendszeresen kukacos szokott lenni az alma egy jó része (kevés almafám van egyébként). Évek óta fontolgattam, hogy egyszer kipróbálom a feromoncsapdát, de nem sok reményt fűztem ahhoz, hogy ér is valamit. Lényeg: idén rendeltem egy almamolyosat a gazdaboltból és tegnap délután beüzemeltem...meglepődtem, mert nem egészen egy nap alatt kb.15 molyt fogott

Ki kell próbálni, mert sokszor van, hogy valakinél bevált valami, és egyből esküdözik, hogy a legeslegtutibb megoldás, miközben másnál valami miatt nem működik, vagy csak részben.
Nálam például tavaly előtt volt egy poloska-invázió, szó szerint ellepték a paradicsomjaimat.
Lementem a gazdaboltba, és a szomszéd ajánlására vettem egy zacsi Karate 2,5WG Kontakt Hatású Rovarölő Szert, ami 10 liter vízhez való.
5 literes a kispermetezőm, a felét bekevertem, és lemosó-permetezés szerűen lepermeteztem a paradicsomokat.
A másik 5 literrel meg körbe szaladtam a kertet, és lepermeteztem mindent, amire vélhetően talán mennek a poloskák.
Ez volt délelőtt! Ebéd után kimentem körülnézni, és nem találtam egyetlen élő poloskát sem a kertben sehol.
És nem is volt egész nyáron.
Tavaly nem volt poloskám.
Az idén még nem találkoztam velük.

A tetűk ellen elsőre én is mosószappant használok, méghozzá igazi barna mosószappant.
És nem rakosgatok bele mindenféle marhaságot a mosogatószertől a mit tudom én miket ki nem talált szerekig.
Virágokon, növényeken itt-ott megjelentek a tetvek, így csináltam egy adagot, és jó alaposan lepermeteztem őket.
Mindenhol szépen eltünedeztek.
Kivéve a bazsalikomot.
Ott szó szerint kiröhögtek a tetűk, talán még jól is jött nekik a szappanos zuhany.
Kénytelen voltam csinálni egy kis adag Teppeki-t, amit viszont már nem díjaztak.
Csak hát', az meg nem BIO ...

Igaz vagy sem, beválik-e vagy sem, mindenesetre közzéteszem, amit az előbb olvastam:
Poloskák ellen méreg nélkül

Ezt meg kell osztanom, mert 'csodát' láttam...
Addig-addig szappanoztam és kínálgattam egyéb más szerekkel a Hamvas szilva-levéltetűt, míg végül nagyon drasztikusan lecsökkent a számuk
(brutális agresszivitással terjedtek, alig bírtam velük). Aztán megjelentek a Fátyolka lárvái... Természetesen tudtam, hogy létezik ez a rovar, tojásait is ismertem, de a lárvát még nem láttam soha. Azon kaptam magam, hogy egyszer csak szinte tökéletesen lenullázódott a tetűállomány.
Őszintén megmondom, értetlenül, de azért örömmel álltam a fa alatt. Abban biztos vagyok, hogy az általam kiszórt cuccok durván beleszóltak a folyamatba,
de mivel volt szerencsém látni, hogy nem feltétlenül tudtam rá teljes vagy legalábbis nagy hatással lenni, ezért ezzel a tudattal vizsgálódtam.
Nagyon jó ellenállósággal rendelkezik ez a faj az efféle biocuccra, volt olyan, hogy leginkább csak masszívan kiröhögtek - annak azért annyira nem örültem...
Persze olyan is akadt, amikor azonnali mazsolahatással bírtam szórni a permetszert. De most mindezek után (és mellett) azt látom,
hogy tulajdonképpen szinte makulátlanul levéltetű mentes a szilvafa. Nézem nagyítóval és ott vannak azok a bizonyos űrlények.
Azt egyből sejtettem, hogy ragadozók és a tetvekre pályáznak, de azt nem tudtam biztosan, hogy fátyolkalárvák.
Annak csak most néztem utána. Atyaég! Hogy azok milyen pusztítást végeztek... TEJJJÓÓÓÓÓISTEN!
(Most olvasom, hogy egy ilyen lárva a néhány hetes élete alatt 200-500 tetűt elfogyaszt. Ezek után már nem csodálkozom.)
Pillanatnyilag szó szerint nagyítóval kell keresni a hamvaszöld tetűt azon a fán, ahol eddig hemzsegtek!!! Maximális tiszteletem a fátyolkának!
A nagy kérdés a továbbiakra nézve, hogy vajon merjem-e szórni az eddigi szereket, milyen hatással van a ragadozó lárvákra.

Azért én mégis kipróbáltam a bio módszert a puszpángra az idén (némi kár persze van, mert az eltelt idő alatt rágtak is a hernyók...).
Múlt hónap 13-án, 19-én 2,5 ezrelékben, 24-én pedig 5 ezrelékben szórtam a bokrokat Neem olajjal. Ugyanilyen arányokban tettem hozzá öko mosogatót, amit botmixerrel kevertem el vele. Úgy nagyon jól működik, stabil oldatot ad. Az összeöntés sorrendje mindegy.
Végig 'vastagon' volt a bokor hernyóval, nem lehetett nem látni, a periférián levő friss leveleket rágták.
Aztán tegnapelőtt feltűnt, hogy már csak kettőt-hármat látni összesen. Arra is gondoltam, hogy talán bebábozódott az állomány
és várja az alkalmas időpontot a repülésre, azért nem látom sehol.
Végül tegnap este már egyetlen darabot se találtam, ma reggel pedig nagyon alaposan ellenőriztem.
Semmi! Egy darab sem. Viszont találtam itt-ott fejeket ('szempajzs'?), és végül ezt:



Ez végérvényesen bebizonyította, hogy a neem olaj hatott, nem egyébről van szó.
Idén semmi egyéb rovarölőt nem szórtam! Kizárólag a háromszori olajozás volt. Szinte szó szerint bejött a néhány hetes intervallum .

Figyelemre melto cikk a Biokultura ujsagbol. Kulonosen az a resz ami a monilia es egyeb rothadasos betegsegek EM-el (Effective Microbes) tortent kezelesevel foglalkozik. Az EM nem mas mint fakultativ anaerob szervezeteket, mint pl. tejsav bakteriumokat, fotoszintetizalo bakteriumokat, eleszto es sugargombakat tartalmazo folyadek. Egy sajat komposzthoz es abbol keszitett levegoztetett komposztteahoz kepest viszonylag szegenyes fajgazdagsagu anyag, megis jelentos mertekben kepes felvenni a harcot az emlitett korokozokkal (is).

Kepzeljuk el akkor mire lenne kepes egy jo komposzttea.

Biokultura cikk

Én még nem használtam Neemazal-t, de olaj lévén biztosan hatékony.

A Boundary+Hunter-t viszont én is használtam 1-2 alkalommal, illetve sok embert ismerek, aki rendszeresen használja és nagyon jók az eredmények. Atkák, molytetveket, tripszeket, lepkekabócákat lesöpri, poloskákat, burgonyabogarat és (érdekes módon) levéltetveket csak gyéríti.
Én kiskertben kifújtam egy poloskával rendkívül fertőzött területre és ahol bőlével kapták a rovarok, ott egyből döglöttek is meg...
Amúgy igen, csak növénykondícionálónak van engedélyezve, mert az engedélyeztető nem akart éveket várni és súlyos milliókat fizetni.

Köszi az infókat!
A Hunter SW -re meg a Boundary -ra az írták, hogy növényvédő szerekkel együtt akadályozza a növényi nedvekből táplálkozó rovarok túlszaporodását, továbbterjedését, amúgy a növény immunrendszerét erősíti. Tehát ha jól értettem, önmagában nem oldja meg a kártevő problémát.
A Neem olaj illetve annak készítményeivel van valami konkrét tapasztalatotok?

A kertben használod, vagy a lakásban? És jönnek rá?

Egy kicsit szkeptikus vagyok, mert sem a közvilágításon, sem a külső lámpán nem látom, hogy nyüzsögnének. A külső lámpa burájában sem találtam még tetemet, pedig hasonlóan nyitott/zárt, mint az a palack.

Ahogy Jani71 mondja. Én egy ilyet vettem fillérekért:
Felülről egy botdarabbal ki-és bekapcsolható

Nem azért, eleve problémás.
Ki kell fogni azt az egy-két napot (csövenként különböző) amikor még nem túl tejes, de még nem rágós. (UT1-es magot kaptam, de azóta nem kereszteződött, mert a közelemben nemhogy kukoricát nem ültetnek, de nem is nagyon kertészkednek. Lehet, hogy a kezdő maggal volt probléma?)

LED-es lámpa. Annak a fényére megy a poloska.

Mi az a kis kerek bigyó, amit a palackba tesz?

Úgy érted, hogy a poloskák miatt ehetetlen a kukorica?

Gondolom a Neemazal olajra gondolsz.
Létezik még egy Boundary+Hunter kombináció, de az is drága. 1+1 liter bruttó 17 ezer ft körül lehet. Igaz 300 literre elég...

Hogy hatékony-e vagy sem, azt nem tudom, de legalább bio. Lakásban állítólag jól bevált a a réseken keresztül bejutott poloskák gyérítésére, hogy kertben működik-e, azt nem tudom, mindenesetre ki fogom próbálni:

Nekem a csalinövény jött be! A kék főznivaló kukoricát nagyon kedvelik, ezért a járda mellé vetettem és jövet-menet szappanos vízbe söpörtem róla őket.
Ehhez ott kell lenni és naponta többször rájuk kell nézni, mert egyébként hatástalan. (Esetleg, ha csak ezeket a kukoricákat permetezed?)

Egyébként a kukorica ehetetlen szerintem.

(Létezik valamilyen biogazdálkodásban használható felszívódó rovarölő, de nem bízom benne. Nem jut eszembe a neve! A szezonban a biogazdabolt kínálatában biztos lesz majd.)

Sziasztok!
Poloska ellen van valamilyen hatékony védekezési módszer? Nem nálam merült fel ez a probléma, viszont ezért csak bio megoldások jöhetnek szóba. Tavaly igen komoly károkat okoztak, szinte minden zöldséget megtámadtak, gondolom idén is ugyanúgy jelen lesznek ezek a kártevők.

Köszönöm

Köszönet a videóért. Nagyon reális . Örültem, hogy megnézhettem.

Talaltam egy nagyjabol fel oras, 2017 majusaban feltoltott videot, foleg alma ultetvenyben alkalmazott okologiai novenyvedelmi modszerekrol. Lehet belole hasznos otleteket mazsolazni.

Szerintem a chili paprika jó lesz. Nekem a dobermannom a kerékpárokról a vezetéket rendszeresen lerágta. Cseréltem a drótokat, illetve színeket, szigeteltem, vastagabb vezetéket, illetve kábelvédő burkolatba tettem, de így is lerágta, szinte napi szinten. Ezután jött az ötletem, hogy erős pistával bekentem, de én raktam bele még chili-t is. Ablakból lestük az eredményt 2x próbálkozott, de minden alkalommal abba hagyta és prüszkölt, nyalogatta a száját. 1 héten belül leszokott róla teljesen. Lehetséges, hogy a vadak ellen is beválik.

Igen, én is ezen agyalogtam. Tavaly kaptam csili magot a magcserében, de nem lett belőle használható termés. Az volt a tervem, hogy összekeverem zsírral és megkenegetem vele a fákat. A zsír aránylag sokáig ellenáll az esőnek. Meg a gallyak egy részét, úgy néhányat minden fán. Ha megcsípné a száját, leszokna a rágásról.

Nem tudom ez felmerült-e már kérdésként , de mi a véleményed : rengeteg problémát okoznak a vadak , elsősorban az őzek. A kéreghántást úgy ahogy meg tudom akadályozni a törzsek benecchálózásával , de a tavaszi , rügy-ill. levéllerágás ellen nem sokat tudok tenni. Idén kipróbáltam a Kornitolt , mint vadriasztót , de az talán akkor működne , ha az összes fára raknék belőle / mármint az ezzel átitatott szivacsot / . Szóval mit gondolsz nagy hülyeség lenne vmi házi gyártmányú chili oldattal vagy chilipor+ növényi olaj /mint ragasztó / keverék kipermetezése ? A hajtásokra , levelekre...

Koszonom az Alginit alapitvanyos bejegyzest, magam is hasznosnak talaltam. Az idei faultetesnel szortam Alginitet, meg Dudaritot az ultetogodrokbe.

Egyszer én is vettem káliszappant a festékboltban, de nehezen tudtam feloldani. Azóta közönséges fürdőszappant használok. Amikor már olyan pici a szappan, hogy nem lehet vele fürdeni, akkor félreteszem. Ált. nyárra összejön annyi, amennyiből tudok oldatot készíteni. Én csak a pici csemete méretű fákat kezelem vele, a nagyokon nem tud elszaporodni a tetű, mert az ellenségeik kordában tartják őket. Az atkára nekem is ki kéne próbálnom. A fáimon nem de az uborkáimon szokott lenni atka.

Egy érdekesség /legalább is nekem az / :http://alginitalapitvany.hu/a-kozet-mikroorlemenyek-hasznositasa-a-mezogazdasagban-kovafold/

Igen, káliszappan. Nem zacskós, de az is jó. Magam készítem használt étolajból (tapasztalataim szerint a saját jobb, hatékonyabb).
Van egy kisebb, mechanikus mérlegem, azzal mérem ki magát a szappant, aztán 1-2 %-ban oldom. Jobb az esővíz, mert ha nem elég lágy a csapvíz,
akkor oldáskor 'túrósodhat'. Erre is van megoldás: mosószódát kell keverni a vízbe 1 ezrelékben. A szappan oldása több módon is történhet.
Ha ráérős, akkor simán csak beleteszem az előre kiadagolt vízbe, aztán amikor arra járok, csak lötykölök, vagy keverek rajta egyet.
Így nagyjából egy nap alatt elkészül.
Nagy előnye a szappanoldatnak, hogy sokáig, akár napokig, hetekig eláll (persze nem kell ennyire 'kihegyezni', azért az ember tudja előre, hogy kb. mikor lesz rá szükség, nyilván jobb a friss anyag). Ha sürgősebb, akkor kevesebb, forró vízben gyorsabban oldható, aztán az így elkészült cucc mehet a végleges mennyiségbe.
Nagyon jó anyag, de nyilván megvannak a korlátai. Tapasztalatom szerint totális a hernyókra, néhány rovarfajra, de mindegyiknél feltétel a teljes kontakt,
mindenképpen érintkezésbe kell kerülnie a kártevővel. A levéltetűt összeaszalja mazsolává, körtelevélbolha lárváját kiszárítja, csak a váz marad,
a hernyót aszalja, oldja.
Őszintén szólva szerintem még gombaölő hatása is van, de ezt még próbálgatni kell.

Csak most tévedtem ide. Nekem is tetszik a módszer. 'Szappant' még sose használtam. Ez zacskós káliszappan? Hogy méred ki, hogy oldod?